A Miskolci Nemzeti Színházban is játszott a Nemzet Színészének megválasztott Csikos Sándor

Megosztás

Az év elején tragikusan elhunyt Benedek Miklós helyét veszi át, Csikos a hatvanas években Miskolcon kezdte színészi pályafutását, őt választották meg a Nemzet Színészének.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje címmel kitüntetett, Kazinczy-díjas Csikos Karcagon született 1941-ben.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola után 1965-1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962-1972-ig az Irodalmi Színpad tagja, 1972-től a Debreceni Csokonai Színház, 1974-1975 között a győri Kisfaludy Színház művésze, majd 1975-1984 között pályafutását ismét a Csokonai Színháznál folytatja. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához szegődik, melynek 1990 -1993 között igazgatója. 1993 óta újra a Csokonai Színház társulatának tagja.

A gyerek- és fiatalkorát nagyon bonyolult évtizedeknek élte meg, amikor „nehéz volt az identitásunkat megtartani” – idézte fel egy interjúban. Az apja kisgazda képviselő volt, aki aztán nem volt hajlandó átlépni a kommunista pártba. Az 1956-os forradalom leverése után Csikos Sándor röplapokat készített a guminyomdájával. „Többször kihallgattak, de az apám elleni bosszú is benne volt abban, hogy kirúgtak a karcagi gimnáziumból” – mondta. Végül a debreceni Fazekas Gimnáziumba került, de mint mondta, ezzel a háttérrel nagyon kellett vigyáznia. Később a káderlapja ellenére felvették a főiskolára.

A színpadon volt Anyegin és Marat, Lucifer és Kerekes Ferkó. Játszott a Hamletben, a Sirályban, Az ember tragédiájában. „Fontos, hogy az ember többféle arcát is meg tudja mutatni, ne csak azt, amit leginkább megszoktak tőle” – mondta a szerepeiről.

A színpadi szerepek mellett tanítással is foglalkozott, a Debreceni Színjátszó Stúdió és az Ady Endre Gimnázium beszédtanára volt, és műértelmezést is tanított, a növendékei között volt többek között Tenki Réka, Waskovics Andrea, Szarvas József és Keresztes Tamás. „Jó érzés, hogy ők valamit kaptak tőlem. Segítettem abban, hogy ki tudják fejezni magukat” – mondta a pedagógusi munkájáról. (Forrás: Nemzeti Színház és Hvg)

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek